a Duna bal partján, a Dunakanyarban található. Neve a latin eredetű "Mures" szóból származik, jelentése: kis, víz melletti település. Az 1781-es térképeken már szerepel a neve. Az első telepesek III. Károly és Mária Terézia uralkodásának éveiben érkeztek Németországból, Mainz, Köln, Ulm környékéről (1732-1787). A számukra kijelölt földterület 750 hektár. 1773-ban Ruff Pétert nevezték ki tanítónak, aki jegyző és harangozó is volt egy személyben. Németül, a saját lakásán tanított. Később a mai Kossuth utca 15-17. alatt folyt a tanítás. 1848 idején a falu iskolamestere egy Heiczinger nevű tanító volt. A Bach-korszakban Kovács János, majd a kiegyezés után Bárány Ignác tanított a községben. Ez idő tájt szőlőtermesztéssel foglalkoztak a falu lakói. A megtermelt árujukat Ausztriába és Németországba szállították.