Másik Oldal
Ezúttal a vésztői Másik Oldal nevű formációval beszélgettem, akik többnyire old school HC-t játszanak. A kérdésekre Gida-ének, gitár és Tomi a dobos válaszolgatott.
Minek a hatására szántátok el magatokat a zenekaralapítás mellett?
Gida: Valahogy
vonzott ez az egész, a zenélés, a próbák, és valamit csinálni akartunk.
Menekültünk az unalom elől, és valami tartalmasat, érdekeset akartunk csináni.
Kb. ’99 óta csöppentünk bele a hardcore-ba, mivel ez egy baromi kreatív zene és
ez a legjobb a világon!(he-he!) Ez hozzásegített ahhoz, hogy kifejezzük
önmagunkat a zenéléssel, megalkuvások nélkül.
Tomi: Ebben van a pénz, és erre buknak a csajok!(he-he!)
Hogyan értékelitek magatokat az elmúlt három évben?
Gida: Mint mindenki, mi is fejlődtünk,
kicsit megtanultunk zenélni. Nagy nehezen összeszedtük a zenei cuccot, de még
most sincs meg az alap, ami kellene
Tomi: Most tudjuk nagyjából eljátszani azt, amit akarunk. Kezdetben primitív
punk zenét játszottunk, de a zene egyre keményebb lett. Így már egyenes út
vezetett a hardcore-hoz. Kiadtunk egy demot, amiből minden példány elfogyott!
Emberileg mennyire hatott rátok ez a dolog?
Gida: Én bezárkózottabb és őszintébb lettem mindennel szemben. Sokkal kritikusabb vagyok a mindennapi élet dolgaiban. Elég sok barátot szereztem, de sokat el is vesztettem. A régi barátok már teljesen más úton járnak. Nem vagyok buzi J, az a baj, hogy túl érzékennyé váltam…és nem tudom elviselni a tipikus feszítős nyugatorientált társadalmat. De sajnos azt kell elviselnem. Talán a zene egyfajta menekülés volt a számomra.
Mik a tapasztalataitok a koncertezés terén? Megfelelő-e a színvonal a számotokra?
Gida: Vegyesek a tapasztalatok. A lehetőségeinkhez képest sok bulin vettünk részt. Voltak felejthetetlenek és rosszak is. Végülis függőségünké vált a koncertezés! Például volt egy koncert, amit a nácik megzavartak. Pogó közben Gomez egész hasát szétrúgtak, úgy, hogy kórházba került! Van sok sztori, de nem akarjuk foglalni a helyet! (he-he!) Imádunk koncertezni, mert nekünk a zenélés a MINDEN!! Várjuk a meghívásokat! Mondjuk az is számít, hogy ki van a basszusgitár mögött, illetve a zenekar körül. Voltak akik segitettek, és voltak akik többet ártottak, mint kéne. (Gomez, He-he!) Van egy lepukkant fehér Lada, ami a zenekar negyedik tagja, meg egy regent. Imádjuk az agyalós részeg ürgéket, akik megmondják nekünk, mi a zene és hogy kell csinálni.
Melyik a kedvenc zenekaraitok?
H-Street, In my eyes, Speak up!, Unity, Warzone, Cause For Alarm, Death By Stereo, Social Free Face, Last One Standing, Newborn, Hope Dies Last, Másik Oldal, Agnostic Front…
Szerintetek miért van kevés aktív lány a hazai színtéren?
Tomi: Ez nehéz és jó kérdés. Végülis
mindenkinek kell valaki, hogy utat mutasson. Erre az útra talán a lányok kevésbé
éreznek elszántságot! (Ezt meg sem hallottam!)
Gida: Akiket ismerek, azok elég aktívak. Koncerteket szerveznek, és
fanzine-okat csinálnak. Ez tök jó dolog. De valóban kevesen vannak. Nem tudom
miért. Talán túl szigorúnak és keménynek érzik, látják ezt az egészet. Pedig
jobb lenne, ha színesebb lenne a Punk/HC színtér! De vannak olyanok is, akik nem
úgy látják. Ezekre szerintem nem kell figyelni. Úgyhogy gyerünk, és tegyünk meg
mindent az egész mozgalomért! Ne legyen szempont, hogy ki milyen nemű, színű,
stb. Lehet, hogy elkanyarodtam a témától. (nem baj Gida, mi így szeretünk)
Melyik az az eszme, amely iránt szinpátiát tanusítotok?
Tomi: Én a magam eszmélyét akarom
kialakítani. Vannak eszmék, melyekkel szinpatizálok. Bár ez egy többrétű dolog.
Gida: Semmi szélsőséges szarság! Sokan divatot csinálnak az
amerikaellenességből, pedig azt sem tudják, miről beszélnek. Vannak ezek a
vallások (krisna, katolikus…) amiket baromira nem értek, meg lehet nem is
érdekelnek. Bár sokan felhasználják a vallást a zenéjükben, de én ennek nem
vagyok a híve. Az élet szar, tehát szerintem erről kéne inkább énekelni, és nem
elferdíteni a valóságot. Én ezt tartom fontosnak, talán ez az én ideológiám. A
straight edge-dzsel szimpatizálok, de ezt csak magam miatt teszem, nem csak
magamutogatásból! Jó hogy van! Az állatkísérletektől behányok, meg a
vágó-állatkereskedelemtől is. Nem eszem húst!
A hazai belpolitikárol mit gondoltok?
Gida: Szemét az egész. Nem is szeretnék ezzel foglalkozni. Itt volt ez a választás. Egy csomó arc okoskodott, hogy mennyire értenek hozzá, és el tudják dönteni, hogy 10 millió embernek mi a jó. Ettől a demokráciától be lehet hányni. Még ma is rengetegen élnek a létminimumon alatt újságpapírokba burkolózva. Mások meg szinte havonta cserélik az autóikat, hetente új ruhákat vásárolnak, és vigyorognak a gyönyörű demokratikus jelenbe és jövőbe. Mostanában erről írunk a dalszövegeinkben. A külpolitikához nem értek.
Szerintetek van abszolút boldogság az életben?
Gida: Ez mindenkinek mást jelent. Lehet tárgyi,
szerelmi, családi, egy szóval emocionális. Azt az embert irígylem, aki
megtalálta ezt, és meg is becsüli. Személy szerint még nem találtam meg, de nem
kell feladni. Bár néha úgy érzem, hogy soha nem fogom igazán megismerni ezt az
érzést. Remélem nem vagyok túl negatív! (he-he!) Most boldog vagyok egy kicsit,
mert csináljuk ezt az interjút J! És
neked mi a boldogság? (Hát erre nem nagyon tudtam mit mondani, mert nálam a
boldogság együttjár a fájdalommal. Talán a zene, és a szerelem az, ami a
legnagyobb örömet okozza számomra.)
Tomi: A boldogság eléréséhez sok esetben kompomisszumot kell kötni. Az
abszolút boldogság talán ott kezdődik, mikor az ember önmagát valósítja meg.
Tervek a jövőre nézve?
Gida: Nagyon szeretném tovább csinálni, és legyőzni a problémákat, amik szerintem a legtöbb zenekarnál jelen vannak. Többek közt július 5-én megszerveznénk a Mi Oldalunk hardcore-punk estet Mezőtúron. Írjuk az új számokat, mert augusztusban Békéscsabára megyünk stúdióba. Az újabb demó jóval old schoolosabb lesz, és nem lesznek töltelék számok!(csak egy-kettő he-he!) Sokat pofázok? Van egy csomó modanivalónk, de ezekről majd máskor. Szeretnék sportolni valamit. Ja, és egy barátnőt!(Lányok jelentkezzetek, Gida száma a szerkesztőségtől elérhető!)
Van még valami amit megosztanátok az olvasókkal?
Gida: Csinálok egy fanzine-t, a neve Mi Oldalunk. Akit érdekel, az írjon. Ti is csináljátok ezt, mert szükség van rá. Ne adjátok fel! Aki a legjobban ugat, az nem csinál semmit! Ezek KAPJÁK BE!! Köszönjük Bencének és a barátoknak, és nektek ezt az interjút, örülünk, hogy megkérdeztetek! Ez nagy segítség! Maradjon meg az old school, tartsuk életben! A unity szerintem fontos! Annak ellenére is, hogy sokan úgy gondolják, elavult ez a dolog.