VITAX Könyvelőiroda

Tájékoztató a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók járulékfizetési kötelezettségéről

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2008. január 1-jén hatályba lépett módosított rendelkezései alapvető változást eredményeznek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek tekintetében.

A társas vállalkozást terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék

A Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak az a magánszemély minősül, aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik és ez a személyes közreműködés nem munkaviszony, megbízási jogviszony keretében történik. Erre a személyi körre nézve határoz meg a Tbj. eltérő szabályokon alapuló járulékfizetési kötelezettséget.

A Tbj. előírásai szerint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 4 350,- napi 145,- forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítése nincs összefüggésben a tagi jövedelem összegével és nincs jelentősége annak sem, hogy a gazdasági társaság az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, ha a társas vállalkozó részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak, a keresőképtelenség, a fogvatartás időtartama alatt, illetve, ha közjegyzőként, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként kamarai tagságát szünetelteti.

Egyéb körülmény, pl. más foglalkoztatónál fennálló további jogviszony a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést nem alapozza meg. Ez azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az egészségügyi szolgáltatási járulékot az összes érintett társas vállalkozás köteles megfizetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha a személyes közreműködésre tekintettel, de már a közreműködési kötelezettség megszüntetését követően történik utólagos kifizetés, a járulékalapot képező jövedelem után csak a nyugdíjjárulékot kell megfizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót terheli a személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem után a 9,5 százalék nyugdíjjárulék megfizetése. (A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.) Személyes közreműködésen alapuló tagi jövedelem hiányában nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

A gazdasági társaság az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg. Ezt a kötelezettséget a társas vállalkozás a 0808.  számú bevallásában vallja be.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra vonatkozó előírások 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2008. január 1-jétől szintén kötelezett a 4 350,-, napi 145,- forint összegben megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettségét nem érinti, hogy az egyéni vállalkozó eva adózó vagy sem! Szintén nem befolyásolja e járulékfizetési kötelezettség fennállását az sem, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként vagy eva adóalanyként elért bevétele.

Az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége:

a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától - az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól - annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig,

b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig

tart.

Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt gyermekgondozási segélyben részesül, keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Az egyéni vállalkozót emellett terheli a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is. (A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.)

A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege. Az eva adózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az eva adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a fizetendő  egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alatt álló kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg és évente, a személyi jövedelemadó-bevallásában vallja be.

A honlap tulajdonosa tagja a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének