Adótörvény változások 2005 július 1-től

1. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA:

2005. július 1-jétől (vagy, ha a magánszemély számára a szabályok összességükben kedvezőbbek, akkor visszamenőlegesen 2005. január 1-jétől) alkalmazhatók a helyközi munkába járás költségtérítésére vonatkozó következő szabályok:

2005. július 1-jétől (vagy, ha a magánszemély számára a szabályok összességükben kedvezőbbek, akkor visszamenőlegesen 2005. január 1-jétől) alkalmazhatók a helyi utazási bérlet juttatásával kapcsolatos alábbi szabályok:

2005. augusztus 1-jét követően vásárolt és érvényesített közteherjegyhez kapcsolódóan az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény vehető igénybe a következő feltételekkel. Az összevont adóalap adója csökkenthető abban az esetben, ha az 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezései szerint alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat munkavállalót a magánszemély. A kedvezmény mértéke a foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - közteherjegy értékének 75 %-a, feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében történt.

Szintén csak a 2005. augusztus 1-jét követően megvásárolt közteherjegyek értékének összegét érvényesítheti költségként az önálló tevékenységet folytató magánszemély - így az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is -, ha alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat munkaviszonyban magánszemélyt. Ilyen esetben költségként levonható a kifizetett munkadíjak és a foglalkoztató magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő is) nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - érvényesített közteherjegyek értékének összege.

A magánszemélynek - függetlenül attól, hogy önálló tevékenységet folytatónak minősül-e vagy sem - nyilvántartási kötelezettsége keletkezik, ha más magánszemélyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat. A nyilvántartás kötelező tartalmi elemei a következők:

2005. október 1-jétől a külön jogszabály szerint ?felszolgálási díj� jogcímen megszerzett bevétel, továbbá a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az ilyen jellegű jövedelmeket az összevont adóalapba kell beszámítani, ugyanakkor az arra eső adót a magánszemélynek nem kell megfizetnie. A külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel az említett időponttól nem minősíthető nem önálló tevékenységből származó bevételnek.
 

2. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRA ÉS A MAGÁNNYUGDÍJRA JOGOSULTAKRÓL, VALAMINT E SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA:

A 2005. augusztus 31-ét követően juttatott adóköteles természetbeni juttatásnak már nem csak az adóalapként megállapított értéke, hanem annak a személyi jövedelemadóval növelt összege után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

2005. szeptember 1-jétől a biztosított foglalkoztatásán túlmenően akkor is foglalkoztatónak kell tekinteni a jogi és természetes személyt, egyéni vállalkozót, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot, egyéb szervezetet, költségvetés alapján gazdálkodó szervet, bármely személyi egyesülést, ha a biztosítottnak a biztosítást megalapozó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.

(Például, ha az anyavállalat a leányvállaltnál dolgozó vezető részére munkája elismerése címén valamilyen juttatást eszközöl, a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni kell.)

A járulékfizetési kötelezettséget a juttatott jövedelem után a foglalkoztatónak kell megállapítani, bevallani és teljesíteni.

A természetes személy, ha az előbb említett juttatásban külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől részesül, és az eredeti foglalkoztatója (például a leányvállalat), akinél a fennálló jogviszonyára tekintettel részesült a juttatásban a kötelezettségeket nem vállalja át, a biztosítási kötelezettség terheit neki kell viselnie, azaz a társadalombiztosítási-, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget neki kell megállapítania, bevallania, megfizetnie.

A természetes személynek a járulékfizetési kötelezettségét az adóazonosító jelére hivatkozva a tárgyhónapot követő hónap 12-éig, a bevallási kötelezettségét a személyi jövedelemadó-bevallásában 2006. május 20-áig kell teljesíteni.

2005. október 1-jétől járulékalapot képez a felszolgálási díj. A felszolgálási díj után a foglalkoztatónak 15 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, ami magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.
A felszolgáló is fizethet 15 százalékos mértékű járulékot a vendégtől kapott borravaló után, de nem kötelező.

A felszolgálási díj és a borravaló után magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni.

3. A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK, AZ ÖTVEN ÉV FELETTI MUNKANÉLKÜLIEK, VALAMINT A GYERMEKEK GONDOZÁSÁT, ILLETVE A CSALÁDTAG ÁPOLÁSÁT KÖVETŐEN MUNKÁT KERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRŐL, TOVÁBBÁ AZ ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁSRÓL SZÓLÓ 2004. ÉVI CXXIII. TÖRVÉNY (PFTV.) MÓDOSÍTÁSA

2005. október 1-jétől kerül bevezetésre a START-program, amely a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását ösztönzi.

A pályakezdő fiatal az adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolvány mellé kiegészítő igazolványként igényelheti a Start-kártyát az APEH-tól.

A Start-kártya egy alkalommal váltható ki, kivéve, ha elveszett. Megrongálódása esetén cserélhető.

Az érvényesség időtartama a kiállítástól számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak, ha az rövidebb mint két év.

START-kártya igénylésére jogosult, aki:

és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.

A munkaadót a Start-kártyával történő foglalkoztatás esetében járulék kedvezmény illeti meg a következők szerint:

A kedvezmény alapjaként figyelembe vehető összegnek a felső határa meghatározott, az alap és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, felsőfokú végzettségű fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény.

A START-programban résztvevőkről a foglalkoztató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles az állami adóhatóság felé adatot szolgáltatni.

4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZÓLÓ 1998. ÉVI LXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA:

A START-kártya bevezetésére 2005. október 1-jétől kerül sor. A START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatalok foglalkoztatásához kiemelt kedvezmények párosulnak, ennek sorában a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli jogszerű mentesítés.

Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a foglalkoztatása időtartamára.

 

5. AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

Az elsőfokú építésügyi hatóság adatszolgáltatása az állami adóhatóság részére:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. számú mellékletének G) pontja új, 5. alponttal egészül ki, aminek eredményeként az elsőfokú építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatosan adatszolgáltatást köteles teljesíteni az állami adóhatóság részére.

Az adatszolgáltatás tartalmazza

Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, a bejelentendő adatok körét az adóhatóság határozza meg és hozza nyilvánosságra.

Az Art-t e tekintetben módosító, az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 2005. évi 92. számában 2005. július 5-én) említett rendelkezése 2005. július 15-én lép hatályba, és az ezt követően kezdődő kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni.

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 135/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet az építtető számára is előír az APEH-hez teljesítendő bejelentési kötelezettséget. Ez arra az esetre vonatkozik, ha

Az építtető bejelentési kötelezettsége a kivitelezési értékre vonatkozik. A bejelentés elektronikusan is teljesíthető, a bejelentendő adatok körét ugyancsak meghatározza az APEH.

A Korm. rendelet szerint az APEH- hoz teljesítendő bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget a rendelet kihirdetésétől számított 45. naptól kell alkalmazni